Írók Lázadása: Miért Robbantotta Fel a NaNoWriMo Új MI Szabálya az Alkotói Közösséget?

Az írói közösség megosztott az MI alkotófolyamatban betöltött szerepéről

A NaNoWriMo (National Novel Writing Month) egy évente megrendezett nemzetközi írói kihívás, amelynek célja, hogy az alkotók egy hónap alatt, november folyamán, megírjanak egy legalább 50 000 szavas regényt. A mozgalom az évek során milliós közösséggé nőtte ki magát, inspirálva a kezdő és tapasztalt írókat egyaránt. A résztvevők támogatást kapnak online fórumokon, eseményeken és írótalálkozókon keresztül, amely segít fenntartani a motivációt és lendületet az alkotói folyamatban. A NaNoWriMo nemcsak a kreativitás ünnepe, hanem egy eszköz is, amely segít az embereknek megvalósítani írói álmaikat.

A szervezet nemrégiben nyilvánosságra hozta álláspontját az MI (mesterséges intelligencia) használatával kapcsolatban rendezvényein, amely azonnal felháborodást váltott ki az írói közösségben. Sok alkotó úgy érzi, hogy az MI alkalmazása veszélyezteti a hagyományos írói folyamatokat és az emberi kreativitást. A szervezet nyilatkozata megosztotta a résztvevőket, és több prominens tag is lemondással reagált az irányelvek bevezetésére. Az MI és az írás kapcsolatáról folytatott vita egyre intenzívebbé válik, különösen egy olyan közegben, ahol a kreativitás és az eredetiség alapvető értéknek számít.

„Úgy gondoljuk, hogy az MI kategorikus elítélése figyelmen kívül hagyná a technológia használata körüli osztály- és képességbeli kérdéseket, és hogy az MI használatával kapcsolatos kérdések összefüggnek a kiváltságok kérdésével is.”

NaNoWriMo

A héten komoly feszültségek robbantak ki az írói közösségben a NaNoWriMo körül. Ez a nonprofit szervezet 1999 óta segít az íróknak abban, hogy egy közösség részeként, közös célok elérésére összpontosítva alkossanak, főként a novemberi National Novel Writing Month során. Az évek során több mint 400 000 alkotó vett részt rendezvényeiken, nemcsak novemberben, hanem olyan programokban is, mint a Camp NaNoWriMo, amelyek lehetőséget biztosítanak szabadabb projektek megvalósítására.

Bár a NaNoWriMo alapvetően az írói közösség építéséről és támogatásáról szól, a múlt hétvégén komoly visszhangot váltottak ki egy új MI-politikájuk nyilvánosságra hozásával. A szervezet kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia „kategorikus elutasítása osztály- és képességbeli megkülönböztetéseket” sugall. Bár azóta módosították a szöveget, az internet természetesen nem felejt: az írók között komoly vita alakult ki arról, hogyan is illeszkedhet az MI az alkotási folyamatba.

A NaNoWriMo nyilatkozata szerint sok író nem engedheti meg magának, hogy emberi szerkesztőt fogadjon fel, és az MI elutasítása szerintük azért is problémás, mert „egyesek képességbeli okok miatt külső segítséget vagy támogatást igényelnek bizonyos célok eléréséhez.” Azonban, ez a magyarázat több okból is vitatható: egyrészt a NaNoWriMo egy gyorsírási esemény, ahol az írók gyakran csak „ledobják” az ötleteiket, és nem foglalkoznak a finomítással az írás közben, így a szerkesztők kérdése nem releváns. Másrészt, fogyatékkal élő írók már évek óta sikeresen vesznek részt ezen az eseményen, így az az elképzelés, hogy hirtelen MI-re lenne szükségük a részvételhez, leereszkedő és sértő.

C.L. Polk, a Witchmark szerzője, élesen kritizálta a NaNoWriMo álláspontját a Bluesky-n: „A NaNo lényegében azt állítja, hogy a fogyatékkal élők nem képesek művészetet alkotni, amikor azt a hazugságot hangoztatják, hogy az MI elítélése képességbeli kérdés. Azt sugallják, hogy a fogyatékkal élők nem tudnak igazán alkotni, hogy nem rendelkeznek a szükséges kreativitással vagy képességgel egy ötlet megvalósításához. Ez pedig mélyen sértő.”

„De mi történik veled, ha bedőlsz ennek?” – tették hozzá. „Valami igazán jó fog történni? A NaNo nem azért hangoztatja ezt az álláspontot, mert mély meggyőződése. Az egyik fő szponzoruk ebben az évben a Pro Writing Aid. Ez nem másról szól, mint a pénztárcádhoz való hozzáférésről.”

A NaNoWriMo küldetése az, hogy támogassa az írókat, és nem érzi feladatának, hogy megítélje, ki milyen eszközökkel dolgozik. Ez a hozzáállás érthető: a NaNo egy önkéntes alapú kihívás, ahol mindenki maga dönt, hogyan írja meg a történetét. Senki sem kötelezi az alkotókat a részvételre, így a szervezet nem is akar szigorúan szabályozni.

Az MI kérdése azonban ennél jóval bonyolultabb. Az MI, különösen a generatív eszközök, mint a ChatGPT, egyre több vitát váltanak ki a kreatív iparágakban. Az Authors Guild jelenleg pert indított az OpenAI ellen, amiért a vállalat több ezer regényt használt fel az MI betanítására anélkül, hogy az íróktól szerzői jogi engedélyt kért volna. Az OpenAI még idén elismerte a brit parlament előtt, hogy a ChatGPT működése függ a szerzői jog által védett anyagoktól, ami azt jelenti, hogy a rendszer nagy része olyan tartalmon alapul, amelyért nem fizettek kártérítést. Az MI szabályozása így rendkívül sürgető kérdéssé vált a kiadói világban és számos más kreatív területen is.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a NaNoWriMo idei fő szponzora a ProWritingAid, egy olyan cég, amelynek legfőbb terméke egy MI-alapú írói segédeszköz. Így egyértelmű, hogy a NaNoWriMo nem fogja elítélni az MI használatát az írói kihívások során, amikor éppen egy olyan cég támogatja őket, amely az MI-t népszerűsíti. Ez jól mutatja, hogy a pénzügyi érdekek is komoly szerepet játszanak abban, hogy a szervezet milyen álláspontot képvisel.

Az írók egyértelműen elítélik a NaNoWriMo új MI-politikáját.

Az írók határozottan felléptek a NaNoWriMo új MI-használati irányelvei ellen, kifejezve tiltakozásukat a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A szervezet döntése, hogy nem ítéli el az MI használatát, komoly vitát váltott ki az alkotók között, akik szerint ez veszélyezteti az emberi kreativitást és az eredeti alkotófolyamatokat.

Nyilvánvaló, hogy a NaNoWriMo MI-vel kapcsolatos nyilatkozata jelentős visszhangot váltott ki az írói közösségben. Több ismert szerző is nyilvánosan bejelentette, hogy kilép az Írói Testületből. Daniel José Older, a Star Wars: A High Republic könyvsorozat egyik írója, a Twitteren/X-en közölte, hogy „hivatalosan lemondok a [NaNoWriMo] Írói Testületéből, és minden írót, akit ismerek, erre buzdítok.” Cass Morris, aki szintén hosszú ideje támogatta a NaNoWriMo-t, esszében ismertette a távozása okait, míg Maureen Johnson, aki a Young Writers Program Testületében tevékenykedett, hasonló lépést tett a nyilatkozat miatt. A közösségi médiában és keresőmotorokon gyorsan számos hasonló történet bukkan elő, amely az írók elégedetlenségét tükrözi.

Ez nem az első botrány, amivel a NaNoWriMo az utóbbi években szembesült. Alig egy évvel ezelőtt komoly támadások érték a szervezetet, amikor az egyik régi fórum moderátort gyermekveszélyeztetéssel és zaklatással vádolták meg. Bár ez az MI-ügy jóval kisebb horderejű, mint az előző, ahol kiskorúak kerültek veszélybe, a probléma kezelése ismét több súrlódást teremt, mint kellene. Valószínűleg sokkal jobban jártak volna, ha egyszerűen kijelentik: „nem akarunk nyilatkozni az MI-ről.” Ez valószínűleg kevésbé okozott volna felháborodást, mint az, hogy az írókat „osztály- és képességbeli megkülönböztetéssel” vádolják, miközben sokan ezt a technológiát jelenleg a szakmájuk egyik legnagyobb fenyegetésének tartják.

Az, hogy egy éven belül két komoly botrány is megrázta a NaNoWriMo-t, aggodalomra ad okot egy olyan szervezet jövőjével kapcsolatban, amely sok író számára meghatározó volt az alkotói pályán. Vajon hogyan tudják kezelni ezeket a kihívásokat? A következő hónapokban kiderül, hogyan folytatódik a történet, és milyen irányt vesz a szervezet jövője.

Szerintem igenis fontos, hogy engedélyezzük az új technikák, például a mesterséges intelligencia használatát, hiszen ezek számos alkotónak nyújthatnak segítséget és inspirációt. Azonban szükség van arra, hogy megőrizzük az “eredeti” alkotási színtereket is, ahol a hagyományos módszerek és a tisztán emberi kreativitás állnak a középpontban. Ahogy egy képzőművészeti kiállításon sem engednénk meg, hogy fényképek versenyezzenek a festményekkel, úgy az írói világban is meg kell határoznunk, mikor és hol használható az MI anélkül, hogy az aláásná az emberi alkotás értékét.