Az MI hatása a választásokra
Az MI-re való túlzott figyelem eltereli a figyelmet a demokrácia valódi, hosszú távú fenyegetéseiről.
TL;DR
Miközben sok elemző és szakértő figyelmeztet az MI által jelentett veszélyekre a választások befolyásolásában, az eddigi tapasztalatok alapján az MI szerepe jelentéktelen volt a demokratikus folyamatok aláásásában. A valódi, hosszú távú fenyegetések, mint a társadalmi egyenlőtlenség, a dezinformáció és a politikai polarizáció továbbra is komoly problémát jelentenek. Bár az MI eszközei gyorsítják a dezinformáció terjedését, a szavazói döntéseket ennél sokkal összetettebb tényezők befolyásolják.
Miközben a technológia gyorsan fejlődik, olyan alapvető problémák, mint a társadalmi egyenlőtlenség, a dezinformáció terjedése vagy a politikai polarizáció továbbra is komoly veszélyt jelentenek. Az MI önmagában nem oldja meg ezeket a kihívásokat, így fontos, hogy ne veszítsük szem elől ezeket a komplex társadalmi kérdéseket.
2026-ban Magyarországon is választások lesznek, és ahogyan világszerte, nálunk is egyre több elemző és szakértő figyelmeztet az MI által hordozott potenciális veszélyekre. Sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia, például hamis információk terjesztésével, gyengítheti a választások tisztaságát. Azonban az MI túlzott veszélyforrásként való kezelése elvonhatja a figyelmet hazai problémákról, mint például a politikai kampányok átláthatóságának hiányáról vagy a média kiegyensúlyozatlanságáról.
Az első jóslatok szerint az MI egy „technológiai katasztrófával” fenyegetett, amelyben a választások manipulálhatók lesznek. Számos vészjósló cikk és hír jelenik meg, amelyek szerint az MI által létrehozott deepfake videók félrevezethetik a szavazókat, és új, célzott politikai reklámok áradatát eredményezhetik. Bár ezek a félelmek jogosnak tűnhetnek, érdemes megvizsgálni a tényeket. Az idei választási eredmények alapján úgy tűnik, a korai pánik az MI szerepével kapcsolatban túlzó volt, eddig az MI általi befolyásolás mértéke elenyészőnek bizonyult. A választók tudatossága és a kritikai gondolkodás szerepe továbbra is meghatározó.
Az év hátralévő részében több választás is zajlik majd világszerte, de a mostanáig megfigyelt tendencia nem utal arra, hogy az MI jelentős befolyással lenne a választási folyamatokra. Bár vannak erőfeszítések arra, hogy a mesterséges intelligenciát használják a választások befolyásolására, ezek az eddigi adatok alapján nem jártak nagy sikerrel. A Meta jelentése is rámutatott, hogy az MI-alapú beavatkozási kísérletek, például Oroszország részéről, csak csekély előnyöket biztosítanak a tartalom-előállításban és hatékonyságban. Ahogy Nick Clegg is megjegyezte, az MI-t eddig nem alkalmazták széles körben arra, hogy rendszerszerűen aláássák a választási folyamatokat.
Az idei év, amelyet sokan „szuper választási évnek” neveztek, eddig távol áll attól, hogy az MI által vezérelt katasztrófák jellemezzék. Valójában nagyrészt ugyanolyan volt, mint bármely más korábbi választási év, és nem tapasztalhattunk olyan rendkívüli eseményeket, amelyeket az MI-re lehetne visszavezetni.
Noha a Meta érdekeltsége egyértelmű a mesterséges intelligencia választásokra gyakorolt hatásának kicsinyítésében, más források is hasonló következtetésekre jutottak. Az Egyesült Királyság neves Alan Turing Intézete 2023 óta több mint 100 nemzeti választást elemzett, és csupán 19 esetben találtak MI beavatkozásra utaló jeleket. Ráadásul a kutatásuk során nem találtak bizonyítékot arra, hogy az MI befolyása jelentős eltéréseket okozott volna a választási eredményekben a várható, közvélemény-kutatási adatok alapján.
Ez a helyzet felveti a kérdést: Miért bizonyultak tévesnek az első spekulációk az MI általi választási beavatkozásokról, és mit jelent ez a demokráciáink jövője szempontjából? A válasz egyszerű:
Mert figyelmen kívül hagyták a kutatásokat arról, hogy a tömeges meggyőző kampányoknak valójában korlátozott a hatásuk, és a szavazói döntéseket sokkal összetettebb tényezők befolyásolják. Ráadásul a technológia csak közvetett és ember által irányított szerepet játszik, nem pedig közvetlenül formálja a választási eredményeket.
Politikai mikro-influencerek
A mikro-influencerek – azaz olyan emberek, akiknek nagy, de nem hatalmas követőtáboruk van, és valószínűleg helyi szinten befolyásosak – egyre inkább megjelennek a politikai kampányokban.
Ezek a tartalomgyártók egyre nagyobb szerepet játszanak a kampányokban, különösen azok, akik kisebb, de nagyon elkötelezett helyi közönséget szólítanak meg.
A tömeges meggyőzés rendkívül nehéz, és bár az MI eszközei segíthetnek ebben, más tényezők is döntő fontosságúak. Új információk hatására az emberek hajlamosak valamelyest módosítani véleményüket, de még a legkedvezőbb környezetben is minimális a változás, és ez csak ritkán vezet viselkedésbeli átalakuláshoz. Hiába fektetnek politikai pártok és kampánycsoportok hatalmas összegeket a választók befolyásolásába, a kutatások szerint a politikai meggyőzés csak nagyon csekély hatással van a szavazókra. Továbbá, egy nemzeti választás során számos tényező hat együttesen, így egyetlen meggyőzési kísérlet hatékonysága jelentősen csökken.
Ahhoz, hogy egy tartalom hatékony legyen, először el kell jutnia a megfelelő közönséghez. Az információs túlterheltség korában, amikor minden nap óriási mennyiségű anyagot osztanak meg politikai kampányok, hírszervezetek és egyének, az MI által generált tartalomnak is nehézségekkel kell szembenéznie, hogy kitűnjön a zajból. Egyes politikai elemzők szerint az MI-tartalom túlhasználata akár az ellenkező hatást is kiválthatja, és az emberek egyszerűen figyelmen kívül hagyhatják az ilyen típusú anyagokat. Még ha el is ér egy nagyobb szavazói réteget, valószínűtlen, hogy jelentős számú embert sikerülne meggyőznie ahhoz, hogy befolyásolja a választási eredményeket.
Generatív MI
Kétségtelen, hogy a szöveget vagy képeket létrehozó MI fel fogja gyorsítani a politikai dezinformáció terjedését.
A generatív MI vezető szerepet tölt be a politikai dezinformáció terjedésében, különösen, ha figyelembe vesszük a Freedom House legutóbbi jelentését, amely rámutatott arra, hogy egyes kormányok már használják ezt a technológiát propagandacélokra. A venezuelai állami média például MI által generált videókat használt, hogy kormánybarát üzeneteket terjesszenek, míg az Egyesült Államokban politikai vezetőkről készült manipulált képek és videók terjedtek a közösségi médiában.
Ezek közé tartozott például egy videó, amelyben Joe Biden transzfób kijelentésekkel manipulálták, és egy hamis kép Donald Trumpról, ahogy Anthony Fauci-t öleli. Az ilyen tartalmak könnyen befolyásolhatják a választók véleményét, vagy akár el is rettenthetik őket a szavazástól. Argentínában, a 2023-as elnökválasztási kampányban szintén alkalmaztak MI-t, ami jól mutatja a technológia politikai célú használatának terjedését.
A generatív MI nemcsak a dezinformáció terjedését gyorsítja fel, hanem új és váratlan alkalmazási módokat is lehetővé tesz, például hiperrealista telefonos kampányok vagy MI alapú kampánysegítők formájában, mint ahogy Shamaine Daniels is bejelentette. A Dean.Bot nevű chatbot pedig már most Dean Phillips demokrata jelöltet imitálja, új távlatokat nyitva a politikai kommunikációban.
A kutatások azt mutatják, hogy az MI-t alkalmazó mikrocélzás nem működik olyan hatékonyan, mint ahogy azt kezdetben gondolták. A választók felismerik az erősen személyre szabott üzeneteket, és sok esetben elutasítják őket. A friss tanulmányok szerint az MI által keltett meggyőző hatás túlértékelt, és a nagyobb rendszerek sem biztosítják a jobb meggyőzést. Ezt a kampányok is kezdik felismerni: az MI-t főleg hétköznapi feladatokhoz használják, mint az adománygyűjtés vagy a választók mozgósítása, nem pedig új, célzott tartalmak előállítására.
A választói viselkedést rengeteg tényező alakítja, mint például a nem, életkor, társadalmi helyzet, értékek és identitás. Az információk – legyenek azok MI vagy emberi eredetűek – gyakran csak másodlagos szerepet játszanak. Az emberek inkább olyan üzenetekre reagálnak, amelyek összhangban vannak saját politikai nézeteikkel és értékeikkel, függetlenül attól, hogy az adott tartalmat MI vagy ember generálta.