Mikor nem működik a zsugroinflació?

A zsugorinfláció, ez a burkolt áremelési stratégia, amelynek során a termékek mérete vagy mennyisége csökken, miközben az áruk változatlan marad, nem minden körülmények között bizonyul hatékony eszköznek a vállalatok számára. Ez a jelenség, amit másként legrammozásnak is neveznek, bizonyos helyzetekben elveszíti hatékonyságát és vonzerejét mint marketingeszköz.

A zsugorinfláció az elmúlt évek egyik legjelentősebb fogyasztói csalódását okozó gazdasági jelenséggé vált Magyarországon. Mielőtt részletesen tárgyalnánk a témát, érdemes tisztázni, hogy ez a jelenség olyan burkolt áremelési technika, amelynek során a termékek mérete vagy mennyisége csökken, miközben az áruk változatlan marad vagy akár még emelkedik is. Ezáltal a fogyasztók ugyanazért az árért kevesebb terméket kapnak, ami valójában rejtett áremelést jelent. Ez a gyakorlat egyre elterjedtebbé vált Magyarországon, különösen az élelmiszerek, tisztálkodási szerek és háztartási termékek körében.

Fogalma és Eredete

A gazdaságtanban a zsugorinfláció vagy legrammozás (angolul shrinkflation) az a folyamat, amelynek során bizonyos termékeknek csökken a mérete, kiszerelése vagy mennyisége, esetleg minőségromlás tapasztalható, miközben a termék ára változatlan marad, vagy akár emelkedik is^1. A kifejezés egy szóösszevonás, amely a zsugorodás és az infláció szavakból ered. A fogalom első használatát Pippa Malmgrennek és Brian Domitrovicnak tulajdonítják^1.

Gazdasági szempontból a zsugorinfláció az áruk tömeg- vagy térfogategységre eső általános árszintjének emelkedése, amelyet az eladott termék súlyának vagy méretének csökkenése idéz elő^1. Ez gyakran olyan módon történik, hogy egy csomagolt termék egy darabjának ára nem változik vagy akár emelkedik, miközben a benne található mennyiség csökken. Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenség nem mindig jelenik meg a hivatalos inflációs statisztikákban, így a tényleges áremelkedés mértéke magasabb lehet, mint amit a hivatalos adatok mutatnak^1.

Megjelenési Formái

A zsugorinfláció több különböző formában jelenhet meg a mindennapi vásárlások során. A leggyakoribb, hogy a termék fizikai mérete vagy súlya csökken. Például egy korábban 100 grammos csokoládé 90 grammossá válik, míg az ára változatlan marad vagy akár emelkedik is^5. Találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor egy literes ital már csak 750 millilitert tartalmaz, vagy amikor a megszokott 300 grammos kiszerelés helyett már csak 250 grammos érhető el^2.

További gyakori jelenség a darabszám csökkentése. Például a Venus borotvabetétek esetében a korábbi 4 darabos kiszerelés helyett már csak 3 darabot tartalmaznak a csomagok, miközben az ár nem változott arányosan^12. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a papírzsebkendőknél is, ahol a korábban 100 darabos csomagolás helyett már csak 90 darabot tartalmaz a termék, de még mindig 100-asnak nevezik^13.

Előfordul olyan eset is, amikor nem a termék mennyisége, hanem a minősége romlik. Ez a jelenség különösen az élelmiszereknél és vendéglátóipari szolgáltatásoknál fordul elő, amikor az alapanyagok minősége csökken, miközben az ár változatlan marad vagy emelkedik^10.

Gazdasági Okai és Előnyei a Vállalatok Számára

A zsugorinfláció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy növeljék működési árrésüket és jövedelmezőségüket a költségek csökkentésével, miközben az értékesítési volument fenntartják^1. Ez különösen akkor előnyös a cégek számára, amikor az alapanyagok és az energiaárak emelkednek, de nem akarják, hogy a fogyasztók észrevegyék az áremelést^4.

A jelenség mögött álló okok között szerepel az energiaárak növekedése, amely a szállítási költségeket is megemeli, továbbá az időjárási viszontagságok (például aszály), a profit-vezérelt infláció, valamint a gyenge nemzeti valuta^4. Az élelmiszerdrágulás többtényezős probléma, amely jelentős nyomást helyez a gyártókra és kereskedőkre, akik a költségek emelkedésére gyakran a zsugorinfláció eszközével reagálnak^4.

Hatása a Fogyasztókra

A fogyasztóvédők kritikusan szemlélik a zsugorflációt, mivel az burkoltan csökkenti a termék értékét^1. A csomagméret csökkenése általában olyan kismértékű, hogy a rendszeres fogyasztók számára nem azonnal észrevehető, különösen, mert a változatlan ár miatt a vásárlók nincsenek tudatában annak, hogy valami változás állt be a termékben^1. Ez negatívan befolyásolja a fogyasztók képességét arra, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozzanak.

A zsugorinfláció lényegében egy kedélyjavító szolgáltatás: az ember nem érzi annyira a drágulást, miközben az pontosan ugyanannyira eléri^3. A pénze ténylegesen kevesebbet ér, mint korábban, ténylegesen kevesebbet tud vásárolni, csak éppen ez nem tűnik fel neki a boltban^3. Ez a gyakorlat különösen problémás, mert rejtett módon növeli a megélhetési költségeket, és csökkenti a fogyasztók vásárlóerejét.

A jelenség a fogyasztók 10 százaléka számára észlelhető csupán, ami azt jelenti, hogy a vásárlók jelentős része nem is tudja, hogy kevesebbet kap a pénzéért^11. Ez különösen problémás, amikor az alapvető élelmiszerekről és háztartási cikkekről van szó, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi életben.

Aktuális Példák

A magyar piacon számos termék esetében találkozhatunk zsugorinflációval. A legjelentősebb példák közé tartoznak:

A Milka csokoládék esetében a korábbi 100 grammos kiszerelések helyett már csak 90 grammot tartalmaznak a csomagolások, különböző ízekben, mint például noisette, mazsolás-mogyorós, egészmogyorós, törtmogyorós, alpesi tej, cowspot és fehércsokis^7.

Az Aldi Magyarország két édességterméke is kisebb csomagolásban kapható: a Stollwerck GmbH töltött csokoládétojása 300 grammról 200 grammra csökkent (33 százalékos veszteség), míg a Rübezahl Schokoladen GmbH húsvéti csomagja 300 gramm helyett már csak 250 grammot tartalmaz (17 százalékos csökkenés)^2.

A Penny Market saját márkás termékeinél még drasztikusabb a változás: a Sancho konzerv chili con carne 800 grammról 400 grammra, a sós és sajtos tortillachips pedig 300 grammról 150 grammra csökkent, ami 50 százalékos csökkenést jelent^7.

A tejtermékek sem mentesek a zsugorinflációtól: az Aldi által forgalmazott Milsani Tilsiter sajt 400 grammról 350 grammra fogyott, a Tihany camembert sajtjai 4 százalékkal kisebbek lettek, a Milli kaukázusi kefir 11 százalékkal, a túródesszert pedig 40 százalékkal csökkent. Az Alföldi tej márkájú 20 százalékos magyar tejföl 30 grammal kevesebb lett, az 1 literes Alpro mandulaital pedig már csak 750 millilitert tartalmaz^7.

A tisztálkodási szerek és háztartási cikkek területén is megfigyelhető a zsugorinfláció: a TRESemmé Care \& Protect hővédő spray a korábbi 300 milliliteres kiszerelésről 270 milliliteresre fogyott, a Gillette Venus borotvabetétek pedig négy darab helyett már csak hármat tartalmaznak csomagolásként^7. A mosogatógélek kiszerelése 14-15 százalékkal csökkent, míg a mosogatótablettáké 4-7 százalékkal^14.

Állami Szabályozás és Fogyasztóvédelmi Intézkedések

A magyar kormány felismerte a zsugorinfláció problémáját, és 2024 márciusától kötelezővé tette a nagyobb élelmiszerkereskedők számára, hogy figyelemfelhívó tájékoztatást adjanak a vásárlóknak, amennyiben az általuk kínált előrecsomagolt termékek kiszerelése csökkent az elmúlt egy évben a gyártó által korábban használt méretekhez képest^9.

Az új intézkedés szerint az 1 milliárd forint feletti árbevételű élelmiszerkereskedőket kötelezik arra, hogy a termék mellett elhelyezett, figyelemfelhívó tájékoztatással hívják fel a vásárlók figyelmét, ha az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett^11. A kiszerelés, így különösen a tömeg vagy térfogat csökkenésének viszonyítási alapja az adott termék gyártója által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott kiszerelés^11.

A kereskedők tájékoztatási kötelezettsége 2 hónapig áll fenn, főszabály szerint az új, csökkentett méretű termék kereskedő általi forgalmazásától kezdődően^11. A szabályok elmulasztása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a vásárlók tájékozottabbak legyenek a termékek tartalmáról, és tudatosabb döntéseket hozhassanak vásárláskor^14.

Összehasonlítás

A zsugorinfláció mellett más inflációs jelenségek is léteznek a gazdaságban. A klasszikus infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, amikor több termék ára is tartósan megemelkedik, tehát kevesebbet vásárolhatunk ugyanazért az összegért, mint korábban^8. A mérsékelt infláció normálisnak tekinthető, azonban a jelentős kiugrások azt eredményezik, hogy a megélhetési költségek hirtelen sokkal magasabbá válnak^8.

Létezik továbbá a skimpfláció (angolul skimpflation) jelensége is, amely azt jelenti, amikor a vállalatok „spórolnak” a termék vagy szolgáltatás minőségén^10. Ez elsősorban akkor fordul elő, amikor a vállalatok visszavesznek a minőségből, hogy fenntartsák profitjukat.

A stagfláció pedig olyan gazdasági jelenség, amikor a gazdaság stagnál vagy csökken, miközben magas az infláció és a munkanélküliség is^10. Ez különösen súlyos helyzet, mivel a gazdasági növekedés hiánya nehezíti az infláció elleni küzdelmet.

Következtetés

A zsugorinfláció egy olyan gazdasági jelenség, amely jelentős hatással van a fogyasztók mindennapi életére és vásárlóerejére. Miközben a vállalatok számára előnyös lehet a költségek csökkentése és a profit fenntartása érdekében, a fogyasztók számára ez rejtett áremelést jelent, ami különösen problémás az amúgy is magas inflációs környezetben.

A magyar kormány által bevezetett intézkedések célja a fogyasztók tájékoztatása és védelme, azonban kérdéses, hogy ezek mennyire lesznek hatékonyak a zsugorinfláció visszaszorításában. A jelenség ugyanis globális szinten is elterjedt, és a vállalatok számára továbbra is vonzó stratégia maradhat a költségek emelkedésének időszakában.

A fogyasztók számára a legfontosabb, hogy tudatosabbá váljanak vásárlásaik során, és figyeljenek az egységárakra, valamint a termékek tényleges tartalmára. Csak így tudják elkerülni, hogy a zsugorinfláció áldozataivá váljanak a mindennapi bevásárlások során.