A magyar kormány élelmiszerárakra vonatkozó árrésstop intézkedése

A magyar kormány 2025. március közepétől drasztikus intézkedéseket vezet be az élelmiszerárak indokolatlan emelkedése elleni küzdelem érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint harminc alapvető élelmiszercikk esetében a kereskedelmi láncoknál legfeljebb 10%-os árrés engedélyezett, miután a folyamatos tárgyalások során a vállalatok ajánlatai nem feleltek meg a kormány elvárásainak. A szabályozott árlista elsősorban hús-, tejtermék- és péksütemény-alapanyagokat tartalmaz, bár több fontos összetevőt – például a vöröshagymát – szándékosan kihagyták. Az intézkedést május végéig érvényben tartják, majd a kormány az eredmények alapján felülvizsgálja annak hatékonyságát.

A kormányzati intézkedés háttere és indoklása

Az inflációs nyomás és a piaci reakciók

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adatai alapján 7,1%-os élelmiszer-inflációt mértek, ami lényegesen meghaladta az előrejelzéseket4 5. A tejtermékek ára 22,5%-kal, a tojás ára 24,7%-kal, míg a vaj ára közel 80%-kal emelkedett az előző évhez képest2 8. A miniszterelnök elmondása szerint a kereskedők „indokolatlan és túlzó” árrésemelései váltották ki a hatósági beavatkozást – különösen a tejföl és a vaj esetében, ahol a haszonkulcs akár 80%-ra is rúghatott. Ezek az intézkedések célzottan kívánják kordában tartani a piaci folyamatokat, ezáltal mérsékelve a fogyasztók megélhetési költségeit.

A jogszabályi keret és a korlátozások

Az új rendelet értelmében március 15-től minden élelmiszergyártónak, nagykereskedőnek és kiskereskedőnek biztosítania kell, hogy a kiválasztott termékek fogyasztói ára legfeljebb 10%-kal haladja meg a beszerzési árat2 8. A szabályozás nem csupán a hazai láncokra terjed ki, hanem kiterjed a transznacionális vállalatokra is, ezáltal biztosítva a tisztességes versenyfeltételeket. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata a szabályok betartásának ellenőrzése és a visszaélések esetén szankciók kiszabása.

A szabályozás alá eső termékek elemzése

Húskategóriák: A csirke és a sertés dominanciája

A szabályozott termékek jelentős részét a hústermékek képezik. Kiemelten szerepelnek a csirkemellfilé, csirkecomb és az egész csirke, valamint a sertéscomb, sertéskaraj és sertéstarja1 3 5. Ezek az élelmiszercikkek az alapját képezik a magyar háztartások étkezési szokásainak, így árváltozásuk közvetlen hatással van a lakosság költségvetésére és általános jólétére. Érdekesség, hogy a pulykahúst kizárólag pulykamellfilé formájában szabályozták, ami a fogyasztói preferenciák változását tükrözi.

Tejtermékek: A tejföl és a vaj kiemelt szerepe

A tejipari termékek közül az UHT-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalmú), az ESL-tej, a tejföl, a vaj és a trappista tartozik a szabályozás hatálya alá1 5. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezen termékeknél tapasztalt árrés-visszaélések különösen súlyosak, mivel a kereskedők a beszerzési árhoz viszonyítva akár 80%-os haszonkulcsot is alkalmazhattak2 8. Emellett a tehéntúró és a joghurtok – mind a natúr, mind a gyümölcsös változatban – is szabályozás alá esnek, ami a kormány elkötelezettségét tükrözi az egészséges táplálkozás elősegítése mellett.

Egyéb alapvető élelmiszerek

A szabályozott lista olyan növényi eredetű termékeket is tartalmaz, mint az étolaj, a margarin, a sertészsír, a finomliszt, a késői burgonya és a kristálycukor5 7. Ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a magyar konyha hagyományos receptjeihez, és árainak stabilizálása közvetlenül befolyásolja a háztartási kiadásokat. Figyelemre méltó, hogy a vöröshagyma és a lilahagyma esetében nem kerül szabályozás alá, bár ezek számos hagyományos étel elkészítéséhez nélkülözhetetlenek.

Az intézkedés várható gazdasági hatásai

Az inflációs trendekre gyakorolt nyomás

A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes becslései szerint az árrésstop bevezetése akár 1-2%-os csökkenést eredményezhet az élelmiszerinflációban5 8. Ugyanakkor a korábbi árstopok tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás bevezetése kínálati zavarokhoz vezethet. A 2022-es intézkedések során egyes termékek hiánya párhuzamos piacok kialakulásához vezetett, torzítva a fogyasztói szokásokat és hosszabb távon bizonytalan hatásokat eredményezhet.

A kiskereskedelmi szektor reagálása

A nagyobb kereskedelmi láncok nyilatkozatai szerint az intézkedés révén a piaci környezet kiszámíthatóbbá válik. Ugyanakkor több elemző arra figyelmeztet, hogy a profitkorlátozó szabályok hátrányosan érinthetik a kisebb, helyi beszállítókkal dolgozó vállalkozásokat. Egyes kiskereskedelmi vezetők szerint bár az alacsonyabb infláció hosszú távon pozitív hatással lehet a vásárlókra, a szabályozás a kisebb cégeket versenyhátrányos helyzetbe hozhatja. Emellett a GVH már elindított versenyfelügyeleti eljárásokat három nagykereskedelmi láncnál, jelezve a további szigorítások szükségességét.

A közvélemény és szakértők véleménye

Társadalmi megítélés

A közösségi médiában és különböző felmérések alapján a lakosság jelentős része üdvözli az intézkedést, különösen az idősebbek és az alacsonyabb jövedelmű családok körében4 8. Egy felmérés szerint a magyar háztartások 68%-a fontosnak tartja a hús- és tejtermékek árstabilizálását, míg 22%-uk aggodalmát fejezi ki a termékminőség esetleges romlása miatt. Bár a rövid távú árstabilizáció előnyösnek tűnik, a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban a szakértők megosztott véleményen vannak.

Közgazdasági elemzések

A Gazdaságkutató Intézet elemzői szerint bár az intézkedés rövid távon hozzájárulhat az árak csökkenéséhez, hosszú távon elengedhetetlen a termelői támogatások növelése annak érdekében, hogy a beszállítói lánc stabilitása fennmaradjon2 7. A Magyar Mezőgazdasági Kamara képviselői rámutattak arra, hogy a jelenlegi rendszer nem veszi kellőképpen figyelembe a nyersanyagárak folyamatos emelkedését, ami hosszabb idő alatt további áremelkedést eredményezhet.

A 2022-es árstopok tanulságai

Bár a jelenlegi intézkedés bizonyos szempontból hasonlítható a koronavírus-válság idején bevezetett árszabályozási intézkedésekhez, fontos különbséget kell megemlíteni: míg akkor közvetlenül a fogyasztói árakat fagyasztották le, most az árrés korlátozásán keresztül kívánják elérni az árcsökkenést1 6. Ez a megközelítés lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a beszerzési költségek esetleges csökkenésekor rugalmasan lefaragják az eladási árat, így gyorsabban alkalmazkodhatnak a piaci változásokhoz.

Európai uniós kontextus

Magyarország jelenlegi lépése egyedinek mondható az EU-n belül, mivel a többi tagállam főként adócsökkentések és szubvenciók útján próbálja mérsékelni az élelmiszerárak emelkedését5 7. A brüsszeli Gazdasági Főigazgatóság aggodalmát fejezte ki a lehetséges piaci torzulások miatt, bár egyelőre nem tervez szankciókat. Az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a magyar intézkedéseket, mivel azok a regionális verseny dinamikájára is jelentős hatással lehetnek.

Következtetések

A kormány által bevezetett árrésstop válaszként jelenik meg a külső nyomásokra és a belső gazdasági egyensúlyhiány kezelésére. Bár a rövid távú árstabilizáció előnyös lehet a fogyasztók számára, a hosszú távú hatékonyság érdekében további intézkedések váltanak szükségessé:

A termelői árak szabályozása a beszállítói lánc minden szintjén;
A mezőgazdasági szektor támogatásának növelése annak érdekében, hogy a termelők versenyképesek maradjanak;
Versenyfokozó intézkedések bevezetése a nagykereskedelmi szektorban – különös tekintettel a kisebb és középvállalkozásokra –, valamint a minőségbiztosítási mechanizmusok erősítése, hogy az élelmiszerek táplálkozási értéke hosszú távon se romoljon.

Hivatkozások:

Discover more from MIvel

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Trend

Társadalom

Gazdaság

Technológia

Kultúra

Társadalom

Politika

Témák

A magyar kormány élelmiszerárakra vonatkozó árrésstop intézkedése