Az 1994-es Budapesti Memorandum

Az 1994-es Budapesti Memorandum egy történelmi jelentőségű többoldalú politikai megállapodás, amely döntő szerepet játszott a hidegháború utáni európai biztonságpolitika alakításában és a nukleáris leszerelési törekvésekben. A megállapodás napjainkban ismét reflektorfénybe került, különösen az orosz-ukrán konfliktus tükrében. A dokumentum Ukrajna nukleáris státuszának feladásáért cserébe biztonsági garanciákat ígért, amelyek betartása azóta is vitatott kérdés a nemzetközi diplomáciában.

Budapesti Memorandum

Az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Nagy-Britannia és Észak-Írorszák Egyesült Királysága,
Üdvözölve Ukrajna csatlakozását a Nemzetközi Atomsorompó Egyezményhez (NPT) nem-nukleáris fegyverrel rendelkező államként,
Figyelembe véve Ukrajna elkötelezettségét, hogy megszünteti minden nukleáris fegyverét területéről meghatározott időn belül,
Megjegyezve a világ biztonsági helyzetének változásait, beleértve a hidegháború végét, mely lehetővé tette a nukleáris erők jelentős csökkentését,
megerősíti az alábbiakat:

1. Az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Nagy-Britannia újra megerősítik elkötelezettségüket Ukrajnával szemben – az EBESZ Helsinki Záróokmányának elvei szerint –, hogy tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és létező határait.
2. A fent említett államok kötelezik magukat, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától vagy fenyegetésétől Ukrajna területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. Fegyvereiket semmilyen körülmények között nem használják Ukrajna ellen, kivéve önvédelem esetén vagy az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban.
3. Gazdasági kényszer alkalmazásától is tartózkodnak, amely Ukrajna szuverén jogainak gyakorlását alárendelné saját érdekeiknek. Céljuk, hogy ne szerezzenek előnyt ilyen módon.
4. Elkötelezettségük kiterjed arra, hogy azonnali ENSZ Biztonsági Tanácsi segítséget kérjenek, ha Ukrajna – mint nem-nukleáris fegyverrel rendelkező NPT-tagállam – agresszió áldozatává válik vagy nukleáris fegyverekkel fenyegetik.
5. Nukleáris fegyverek használatától tartózkodnak Ukrajna ellen, kivéve, ha a támadás nukleáris fegyverrel rendelkező állammal szövetségben történik ellenük, területük vagy szövetségeseik ellen.
6. Konzultációt folytatnak, ha helyzet merül fel, amely kérdéseket vet fel ezen kötelezettségek betartásával kapcsolatban.

A memorandum aláírásának történelmi kontextusa

A Budapesti Memorandum néven ismert többoldalú politikai nyilatkozatot 1994. december 5-én írták alá Budapesten, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megrendezett konferenciáján1. A dokumentumot eredetileg három nukleáris nagyhatalom – Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – írta alá, míg Franciaország és Kína később támogató nyilatkozatokat adtak ki13. Az aláírási ceremóniára a budapesti Kongresszusi Központ Patria termében került sor, amelyen az aláíró országok vezetői – Borisz Jelcin orosz elnök, Bill Clinton amerikai elnök, Leonyid Kucsma ukrán elnök és John Major brit miniszterelnök – vettek részt7.

A megállapodás előzményei a Szovjetunió 1991-es felbomlásához nyúlnak vissza, amikor Ukrajna a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává vált. A független Ukrajna területén körülbelül 1700 nukleáris robbanófej maradt, ami több volt, mint Nagy-Britannia, Kína és Franciaország együttes arzenálja2. Ez a váratlan geopolitikai helyzet komoly nemzetközi aggodalmakat váltott ki, mivel egy új, instabil atomhatalom megjelenése jelentős kockázatot jelentett a globális biztonsági architektúra szempontjából.

A memorandum aláírását intenzív diplomáciai tárgyalások előzték meg. 1993. december 15-én Al Gore amerikai alelnök Moszkvába látogatott, majd egy amerikai-orosz delegáció Ukrajnába utazott, hogy megegyezzenek a nukleáris rendszerek leszerelésének részleteiről és kompenzációról az ukrán atomfegyverekben lévő urániumért5. A tárgyalások eredményeként 1994. január 14-én Moszkvában aláírták a Háromoldalú Nyilatkozatot, amely megalapozta a későbbi budapesti megállapodást5.

A memorandum tartalma és jogi státusza

A Budapesti Memorandum fő célja az volt, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának, valamint Belarusznak és Kazahsztánnak is, akik hasonló helyzetben voltak5. Ezek az országok a megállapodás értelmében csatlakoztak az atomsorompó egyezményhez (Nuclear Non-Proliferation Treaty, NPT) mint atomfegyverrel nem rendelkező államok6.

A memorandum értelmében az aláíró felek a következő kötelezettségeket vállalták: tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását a meglévő határain belül; tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége ellen; és tartózkodnak a gazdasági kényszer alkalmazásától, amely Ukrajna szuverenitásának aláásására irányul5. Továbbá vállalták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, ha Ukrajna agresszió áldozatává válik vagy atomfegyverekkel fenyegetik5.

A memorandum jogi státusza azonban vitatott. Az Egyesült Államok hivatalos álláspontja szerint „a memorandum jogilag nem kötelező érvényű”, hanem „politikai kötelezettségvállalás”5. A tárgyalások során az amerikai külügyminisztérium jogászai fontos megkülönböztetést tettek a „biztonsági garancia” és a „biztonsági biztosíték” kifejezések között. Az előbbi katonai erő alkalmazását jelentené támadás esetén (hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez), míg az utóbbi csupán a területi integritás tiszteletben tartását írja elő5. A végleges dokumentumban az enyhébb „biztonsági biztosíték” meghatározás került elfogadásra5.

Ukrajna nukleáris leszerelése és a memorandum jelentősége

A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte a szovjet fegyverarzenál jelentős részét, beleértve több mint száz interkontinentális ballisztikus atomrakétát és több mint harminc atombombákkal felszerelt nehézbombázót2. Bár az atomfegyverek irányítókódjai Oroszországban maradtak, szakértői vélemények szerint Ukrajna egy-másfél év alatt képes lett volna átprogramozni ezeket a rendszereket, és teljesen önálló atomhatalommá válni2.

Érdekes módon már a budapesti memorandum aláírása előtt is voltak olyan szakértők, akik figyelmeztettek a leszerelés lehetséges kockázataira. John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a Foreign Affairs című folyóiratban megjelent cikkében amellett érvelt, hogy Ukrajna jobban tenné, ha megtartaná atomfegyvereit, mivel ezek hiányában sebezhetővé válhat egy későbbi orosz agresszióval szemben8. Ez a figyelmeztetés utólag prófétainak bizonyult.

Ukrajna ennek ellenére a leszerelés mellett döntött, és 1994-1996 között teljes nukleáris arzenálját átadta Oroszországnak megsemmisítésre13. Ez globális szinten is jelentős lépésnek számított a nukleáris non-proliferáció területén, és a hidegháború utáni korszak egyik pozitív fejleményeként értékelték7. Leonyid Kucsma ukrán elnök 1994-ben, amikor a leszerelés mellett döntött, Ukrajnát már Európa szerves részének tekintette9.

A memorandum megsértése és következményei

Oroszország 2014-ben a Krím félsziget annektálásával egyértelműen megsértette a Budapesti Memorandumban vállalt kötelezettségeit56. Az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás a memorandum megszegésének minősül, és súlyosan sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását13. A konfliktus 2022-es eszkalációjával az orosz agresszió még nyilvánvalóbban ellentmondott a memorandumban foglaltaknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2022-es müncheni biztonsági konferencián felvetette, hogy a jelenlegi körülmények között Ukrajna újragondolhatja nukleáris státuszát, és külügyminisztériumát utasította, hogy hívjon össze csúcstalálkozót a memorandumot aláíró országok között3. Az ukrán elnök figyelmeztetett: „Amennyiben erre nem kerül sor, vagy Ukrajna nem kap megfelelő biztonsági garanciákat, az 1994-ben aláírtakat Kijev semmisnek fogja tekinteni”3.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország válaszul pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, valamint gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, de kizárták a „közvetlen beavatkozást, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt Oroszországgal”5. Ez a visszafogott reakció sokak szerint aláássa a memorandum eredeti céljait és a hasonló biztonsági garanciák hitelességét világszerte.

A memorandum értékelése és tanulságai

A Budapesti Memorandum esete alapvető kérdéseket vet fel a nemzetközi biztonsági garanciák értékéről és hatékonyságáról. Az ukrajnai események rámutattak arra, hogy a politikai nyilatkozatok és a jogilag nem kötelező érvényű biztosítékok gyakran nem nyújtanak valódi védelmet egy elszánt agresszorral szemben56.

A memorandum körüli problémák jelentős hatással lehetnek a globális non-proliferációs törekvésekre is. Ha a nukleáris fegyverekről való lemondásért cserébe kapott biztonsági garanciák nem bizonyulnak megbízhatónak, az más országokat is arra ösztönözhet, hogy inkább fejlesszék saját nukleáris képességeiket5. Ez különösen aggasztó precedens olyan országok számára, amelyek jelenleg mérlegelik atomfegyverprogramjuk jövőjét.

A budapesti memorandum történetének tanulsága, hogy a nemzetközi megállapodások csak annyira erősek, amennyire a nagyhatalmak betartják azokat. A memorandum hosszú távú jelentősége abban rejlik, hogy figyelmeztet a nemzetközi rendszer alapvető dilemmáira: a biztonság, a szuverenitás és a nukleáris non-proliferáció közötti komplex összefüggésekre.

Következtetés

Az 1994-es Budapesti Memorandum egy rendkívül fontos dokumentum, amely meghatározó szerepet játszott Ukrajna nukleáris leszerelésében és a hidegháború utáni európai biztonsági architektúra kialakításában. A memorandum biztonsági garanciái azonban nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy megvédjék Ukrajna területi integritását és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.

A történtek figyelmeztető jelként szolgálnak a nemzetközi közösség számára a biztonsági garanciák korlátait illetően, és rávilágítanak arra, hogy a nukleáris non-proliferáció céljainak eléréséhez erősebb és megbízhatóbb mechanizmusokra van szükség. Az orosz-ukrán konfliktus tükrében a Budapesti Memorandum örökségét valószínűleg újra kell értékelni, és tanulságait be kell építeni a jövőbeli nemzetközi biztonsági megállapodásokba.

A budapesti memorandum története egyben arra is emlékeztet bennünket, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a jó szándékú megállapodások nem mindig jelentenek garanciát a békére és biztonságra, különösen ha a geopolitikai érdekek és a nagyhatalmi ambíciók felülírják azokat.

Citations:

1. https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_memorandum
2. https://telex.hu/kulfold/2022/03/01/budapesti-memorandum
3. https://www.hetek.hu/cikkek/online/mi-az-a-budapest-memorandum-es-mi-koze-van-az-orosz-ukran
4. https://osaarchivum.444.hu/2023/03/05/nuklearis-leszereles-es-a-budapesti-memorandum-egy-biztonsagosabb-korszak-koszont-a-vilagra
5. https://en.wikipedia.org/wiki/Budapest_Memorandum
6. https://www.hks.harvard.edu/publications/budapest-memorandum-25-between-past-and-future
7. https://www.xxszazadintezet.hu/az-atomsorompotol-a-budapesti-memorandumig/
8. https://index.hu/kulfold/2023/08/31/haboru-orosz-ukran-haboru-okok-tortenelem-john-j.-mearsheimer-budapesti-memorandum/
9. http://osaarchivum.444.hu/tag/budapesti-memorandum
10. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FSZGXP
11. https://www.szabadeuropa.hu/a/ma-30-eves-a-budapesti-memorandum-amelyben-ukrajna-vallalta-nuklearis-fegyverei-leszereleset-/33227878.html
12. https://treaties.un.org/Pages/showDetails.aspx?objid=0800000280401fbb
13. https://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%203007/Part/volume-3007-I-52241.pdf