Értékrendi és szuverenitási kérdések a magyar alkotmányos rendszerben

A magyar parlamentáris demokrácia történetében újabb jelentős alkotmányos lépésre került sor 2025. március 11-én éjszaka, amikor a Fidesz–KDNP frakciószövetség benyújtotta az Alaptörvény tizenötödik módosítására vonatkozó javaslatát. A 11 cikkből álló módosítási javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek alapvetően érintik a magyar társadalom és állam működésének kereteit. A javaslat legfontosabb elemei között szerepel a biológiai nemek alkotmányos rögzítése, a kettős állampolgárok magyarországi státuszának szabályozása, a készpénzhasználat alkotmányos joggá emelése, a kábítószerekkel kapcsolatos szigorú tiltások bevezetése, valamint a gyermekek védelmének megerősítése. Az alaptörvény-módosítás indoklása szerint a változtatások a Magyarország szuverenitását és hagyományos értékrendjét érintő globális kihívásokra adott válaszként értelmezhetők. A módosítást a kormánypárti frakciók valamennyi képviselője támogatta, ami előrevetíti annak sikeres parlamenti elfogadását4 7.

A módosítás társadalmi és politikai háttere

A továbbiakban részletesen ismertetjük azokat a társadalmi, politikai és jogi körülményeket, amelyek az Alaptörvény módosításának hátterében állnak. Az intézkedések mögött egyszerre bel- és külpolitikai indokok, valamint a globális változásokra adott válaszok állnak, melyek célja a magyar nemzeti identitás és szuverenitás megőrzése.

Értékrendi kihívások és a magyar válasz

Az Alaptörvény tizenötödik módosításának általános indokolása hangsúlyozza, hogy a változtatások a világban, különösen a nyugati társadalmakban tapasztalható társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokra adott válaszként születtek. A módosítást beterjesztők szerint Európában és Észak-Amerikában egyre erőteljesebb tendenciák figyelhetők meg, amelyek a társadalom alapszövetét érintő normák és kulturális értékek átalakítására törekednek. Ezek a változások – az indokolás szerint – a nemzetállami szuverenitás romlását eredményezhetik, és veszélyeztethetik a hagyományos közösségi értékeket. Magyarország célja a módosítás alapján az, hogy megőrizze önazonosságát, és biztosítsa, hogy társadalmi rendjének alapjai továbbra is a közösségek, különösen a család, valamint a nemzet érdekeit szolgálják. A javaslatcsomag számos pontja ezt a megközelítést tükrözi, mivel alkotmányos szinten kívánja rögzíteni azokat az alapelveket, amelyek a jövő generációk számára stabil működési keretet biztosítanak4.

A módosítás benyújtásának körülményei és fogadtatása

A Fidesz-frakció a közösségi médiában is bejelentette az alaptörvény-módosítás benyújtását, kiemelve a legfontosabb pontokat. A bejelentés szerint a módosítás célja, hogy alkotmányos védelmet nyújtson azoknak az alapértékeknek, amelyeket a „nyugati világ egyre erőteljesebben támad”. A módosítási javaslatot a kormánypárti frakciók összes képviselője aláírta, ami az egységes álláspontot tükrözi. Az alaptörvény módosításának elfogadásához a parlament kétharmados többsége szükséges, ami a jelenlegi kormánypárti erőviszonyok között biztosítottnak tűnik. A nyilvánosságot a javaslat ismertetése után azonnal élénk társadalmi és politikai viták öntötték el, különösen a biológiai nemek meghatározása és a kettős állampolgárok jogállása kapcsán2 5.

A nemek meghatározása és a családok védelme

A biológiai nem alkotmányos rögzítése

Az Alaptörvény módosítása egyértelműen kimondja, hogy “az ember férfi vagy nő”¹2. Ez a meghatározás az L) cikk (1) bekezdésében kap helyet, mely a házasság és a család intézményét szabályozza. A módosítás továbbá kiegészíti a rendelkezést azzal, hogy “az apa férfi, az anya nő”¹2 5. Az indokolás szerint “az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjének megfelelően – vagy férfi, vagy nő lehet”¹. Az állam feladata ezen természetes rend jogi védelmének biztosítása, illetve annak megakadályozása, hogy a születési nem megváltoztatását célozzák meg. Ezzel a módosítással a magyar jogrendszer egyértelműen kizárja a születési nem megváltoztatásának lehetőségét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rendelkezés nem irányul azok elleni, akik önazonossága nem egyezik meg a biológiai nemükkel¹5.

A család mint társadalmi alapegység védelme

A módosítás megerősíti az Alaptörvény azon megközelítését, miszerint a család a társadalom alapegysége, amely a férfi és nő természetes kapcsolatára épül. Az indokolás szerint ebből a kapcsolatból születik az új nemzedék, és a gyermekek megfelelő fejlődéséhez egyértelmű jogi és erkölcsi környezetre van szükség. A javaslat alkotóinak érvelése szerint a biológiai nem egyértelmű rögzítettsége elősegíti a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását. Így a hagyományos családmodell alkotmányos védelemben részesül, így biztosítva a jövő generációk számára a stabil és megszilárdult értékrendet. Ezen rendelkezés szorosan kapcsolódik a gyermekek védelmét célzó további szabályokhoz is2 4.

A kettős állampolgárok státuszának változása

Az állampolgárság felfüggesztésének új jogintézménye

Az Alaptörvény G) cikkének módosítása új jogintézményt vezet be: bizonyos esetekben lehetőséget biztosít a magyar állampolgárság felfüggesztésére. A rendelkezés értelmében a más állam állampolgárságával rendelkező magyar állampolgárok – kivéve azokat, akik olyan államok, például az EU-tagállamok polgárai – sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett határozott időre felfüggeszthetők. Fontos garanciáliselem, hogy a felfüggesztést kizárólag egyedi, konkrét esetek alapján lehet alkalmazni, elkerülve ezzel a csoportos intézkedést. Ugyanakkor a módosítás megtartja azt az alapelvet, hogy senkit sem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

A kiutasíthatóság feltételei és következményei

A kettős állampolgárság esetén, ha a magyar állampolgárság felfüggesztésre kerül, az súlyos jogkövetkezménnyel jár: az érintett személy kiutasítható Magyarország területéről. Azonban az állampolgárság felfüggesztését és a kiutasítást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az adott személy tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, közrendjét, vagy a köz- illetve nemzetbiztonságot. A módosítás nem részletezi pontosan, mely tevékenységek minősülnek ilyen veszélyeztetésnek – ezt vélhetően a később meghatározandó sarkalatos törvény fogja szabályozni. Az állampolgárság felfüggesztésére vonatkozó szabályok 2025. április 15-én lépnek hatályba, így lehetőséget biztosítva a szükséges jogszabályi háttér kidolgozására és a gyakorlati végrehajtásra.

A készpénzhasználat alkotmányos védelme

A készpénzfizetés mint alapvető jog

Az Alaptörvény módosítása a XIII. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy “mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez”¹2 4 5 7. Ezzel a készpénzhasználat alapvető joggá válik Magyarországon. Az indokolás szerint a készpénz olyan törvényes fizetőeszköz, amely fizikai formájában független a digitális rendszerektől, bankoktól és más harmadik felektől. A javaslat készítői úgy vélik, hogy kizárólag a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszerekkel szemben, melyek technikai vagy piaci okokból sebezhetőek lehetnek. Ezen rendelkezés rámutat arra is, hogy a készpénzes fizetés lehetőségének megőrzése a pénzügyi kirekesztettség elkerülése és a gazdasági szuverenitás védelme érdekében kulcsfontosságú.

A készpénzhasználat társadalmi jelentősége

A készpénzfizetéshez való jog alkotmányos rögzítése garantálja, hogy ez a fizetési mód mindenki számára elérhető marad, elkerülve ezzel a pénzügyi kirekesztettség veszélyét. A módosítás szerint a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett kell elhelyezni, így összhangba hozva azt a nemzetközi törekvésekkel, amelyek a készpénz használatának védelmét célozzák az elektronikus fizetési módok egyre gyorsabb elterjedése miatt. Ezen rendelkezés egyúttal a pénzügyi rendszer függetlenségének garanciájaként is szolgál.

Kábítószer-ellenes küzdelem alkotmányos alapjai

A kábítószerekkel kapcsolatos teljes tilalom bevezetése

Az Alaptörvény tizenötödik módosítása a XX. cikkbe egy új (3) bekezdést illeszt, amely kimondja, hogy “Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, valamint a népszerűsítése tilos”¹2 3 4 5 7. Ezzel alkotmányos szinten emelkedik a kábítószerekkel kapcsolatos zéró tolerancia elve. Az indokolás szerint a kábítószerek előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése súlyos társadalmi és egészségügyi következményekkel jár, hiszen a drogfüggőség nem csupán egyénileg, hanem családokra, közösségekre és az egész nemzetre is kihat. Fontos megjegyezni, hogy bár az intézkedés célja a társadalom védelme, a szigorú tiltás a civil szervezetek részéről vitákat váltott ki az alternatív, megelőző megoldások lehetőségének figyelembevétele miatt.

A drogellenes küzdelem kormányzati intézkedései

A kábítószerekkel kapcsolatos alkotmányos tilalom bevezetése előtt a kormány már több lépést tett a drogok elleni harc megerősítésére. 2025. február végén Horváth László fideszes országgyűlési képviselőt nevezték ki a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztossá3 6 9. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint március 1-jétől látványos hatósági fellépés indult a kábítószer-kereskedők ellen. A kormánybiztos feladata egy olyan, a zéró tolerancia elvén alapuló akcióterv kidolgozása, amely szorosan összhangban áll a már megkezdett kormányzati stratégiával a drogprobléma átfogó kezelése érdekében. A miniszterelnök határozott kijelentése – “Ha a gyermekeink biztonságáról van szó, akkor nem ismerhetünk irgalmat, nem is fogunk. A kábítószer-kereskedőknek kampó” – szintén azt tükrözi, hogy a kormány rendkívül komolyan veszi a probléma megoldását. Emellett várhatóan szorosabb együttműködés alakul ki a különböző hatóságok között, ami hosszú távon csökkentheti a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számát.

Gyermekek védelme és egyéb rendelkezések

A gyermekek jogainak megerősítése

A módosítás a XVI. cikk (1) bekezdésének módosításával megerősíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz¹2 4 7. A javaslat kimondja, hogy ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Emellett az Alaptörvény szövegében megjelenik, hogy “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán, valamint keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”¹. A gyermekek jogainak ilyen formában történő megerősítése szorosan kapcsolódik a nemek és a családmodell kérdéséhez, így a gyermekvédelem a jogrendszer középpontjába kerül. Ezek az intézkedések elősegítik a gyermekek optimális fejlődését és biztonságos nevelését, figyelembe véve a hagyományos társadalmi értékeket.

Az ügyészek szolgálati jogviszonyának újraszabályozása

Az Alaptörvény módosítása érinti az ügyészek jogállását is. A 29. cikk (3) bekezdésének változtatása értelmében, a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya legfeljebb az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. Az indokolás szerint a bírói és ügyészi pálya elválaszthatatlan egységet alkot, és egyenlő mértékben járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez. Az igazságszolgáltatás stabilitása érdekében elengedhetetlen, hogy a tapasztalt bírák és az ügyészek hasonló szabályok mentén rendelkezzenek nyugdíjazásukról és életpályájuk lezárásáról. Ezzel a módosítással az ügyészek nyugdíjazására vonatkozó szabályok a bírákhoz hasonló elvek szerint alakulnak, így javítva az igazságszolgáltatás belső kohézióját és motiváltságát.

Ezzel a változtatással a cél egy olyan stabilíték kialakítása, amely elősegíti a tapasztalt szakemberek hosszú távú elkötelezettségét, és növeli az igazságszolgáltatás átláthatóságát.

A veszélyhelyzet szabályainak átalakítása

A módosítás jelentősen átírja a veszélyhelyzetre vonatkozó alkotmányos szabályokat. Az 51. cikk módosítása értelmében veszélyhelyzet hirdethető, ha szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús állapot vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, illetve ha olyan súlyos esemény következik be, amely az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén –, illetve ezen események következményeinek elhárítása céljából. Az 53. cikk (1) bekezdésének módosítása értelmében a kormány veszélyhelyzet idején csak az Országgyűlés, a jelenlévő képviselők kétharmadának határozott időre megadott felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el azokból. Ez jelentős eltérést mutat a korábbi szabályozáshoz képest, amely szélesebb körű kormányzati felhatalmazást adott volna. Az új szabályozás célja, hogy a hatalmi ágak közötti egyensúly megmaradjon még krízis idején is, elkerülve az önkényes döntéshozatalt.

Összegzés és várható hatások

Az Alaptörvény tizenötödik módosítása több szempontból jelentős változásokat hoz a magyar alkotmányos rendszerben. Egyrészt megerősíti a hagyományos értékrendet a nemek meghatározása és a családmodell tekintetében, másrészt új jogintézményeket vezet be, mint például a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetősége vagy a készpénzhasználat alkotmányos védelme. A kábítószerekkel kapcsolatos teljes tilalom alkotmányos rögzítése a kormány által már megkezdett stratégiai irányvonal szerves részét képezi, melynek célja a drogproblémák hatékonyabb kezelése és a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása. Emellett a gyermekek jogainak megerősítése és az ügyészek szolgálati jogviszonyának módosítása is alapvető elemei a javaslatcsomagnak.

A módosítás egyes rendelkezései eltérő időpontokban lépnek hatályba: az általános hatálybalépés a kihirdetést követő harmadik napon történik, az állampolgárságra és a gyermekek védelmére vonatkozó szabályok 2025. április 15-én, míg az ügyészségre és a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések 2026. január 1-jén lépnek életbe. Ez az ütemezés lehetőséget teremt a szükséges jogszabályi háttér megteremtésére és a gyakorlati végrehajtás előkészítésére. A változtatások várhatóan kihatnak a társadalmi normákra, a gazdasági stabilitásra és az igazságszolgáltatás működésére egyaránt. A szakértők és a civil társadalom aktív párbeszédre hívják fel a kormányt annak érdekében, hogy az új szabályozások a nemzet érdekében valósuljanak meg.

Kapcsolódó:

Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása

Alaptörvény

Magyarország legfontosabb jogi dokumentuma, amely meghatározza az államszervezet alapelveit és a jogi kereteket.

Szuverenitás

Az állam függetlensége más államokkal szemben, az önálló döntéshozatali képesség biztosítása.

Parlamentáris demokrácia

Olyan kormányzati forma, melyben a végrehajtó hatalom felelős a választott törvényhozó testület előtt, és a kormányt az Országgyűlés büntetlenül választja meg.

Jogintézmény

Olyan jogi mechanizmus, amely egy adott jogi helyzet, illetve keret szabályozására szolgál.

Kettős állampolgárság

Olyan jogi státusz, mely lehetővé teszi, hogy egy személy egyidejűleg több ország állampolgára legyen.

Alkotmányos jog

Az alkotmányban rögzített jog, mely védelmet nyújt a polgárok számára.

Kábítószerekkel kapcsolatos teljes tilalom

Olyan jogi szabályozás, mely teljeskörűen megtiltja a kábítószerek használatát, előállítását és terjesztését.

Értékrend

Azok az alapelvek és normák, amelyek egy közösség vagy társadalom jellemző értékeit, hiteit és preferenciáit meghatározzák.

Biológiai nem

Az emberek születési alapú nemi kategóriája, amely általában a férfiak és nők közötti különbséget hivatott meghatározni.

Önazonosság

Az egyén belső identitásának kifejezése, amely összhangban van a társadalmi, kulturális és személyes jellemzőivel.

Háborús helyzet

Olyan állapot, amikor egy ország hadviselés alatt áll, és amely különleges jogi kereteket, valamint intézkedéseket igényel.

Szabályozás

A jogszabályi intézkedések összessége, melyek célja egy adott terület vagy tevékenység részletes keretezése és ellenőrzése.

Készpénzhasználat

A fizetések lebonyolításának módja, amely készpénzes tranzakciókat jelent.

Zéró tolerancia

Olyan politika, amely semmilyen esetben nem enged meg eltérő bánásmódot a jogszabálysértések kezelésében, szigorú fellépést eredményezve.

Gyermek jogainak védelme

Olyan jogszabályi rendelkezések, melyek a gyermekek biztonságát, védelmét és egészséges fejlődését hivatottak biztosítani.

Társadalmi kohézió

A közösségek közötti erős kapcsolatok és összetartozás érzésének fenntartása.

Alkotmánymódosítás

A meglévő alaptörvény megváltoztatása, új szabályok, jogok vagy elvek bevezetését célozva.

Kormánybiztos

Olyan kormányzati tisztségviselő, akit egy adott probléma megoldására neveznek ki, például a drogkereskedelem elleni fellépés érdekében.

Állampolgársági felfüggesztés

Az a jogi eljárás, amely során egy állam ideiglenesen megfosztja egy személyt az állampolgári jogaitól.

Visszaszorítás

Olyan intézkedések és politikák összessége, melyek célja bizonyos társadalmi problémák – például a bűnözés – számának csökkentése.

Sarkalatos törvény

Olyan alapvető jogszabály, melyet különleges eljárással módosítható, és amely jelentős társadalmi kérdéseket szabályoz.

Discover more from MIvel

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Trend

Témák