Jó reggelt Magyarország – 2025. március 7.

A 2025. március 7-i „Jó reggelt Magyarország” című műsorban Törőcsik Zsolt műsorvezető beszélgetett Orbán Viktor miniszterelnökkel a brüsszeli közmédiaközpontból, ahol a kormányfő részletesen beszámolt az előző napi rendkívüli uniós csúcstalálkozóról. A beszélgetés során a miniszterelnök kifejtette álláspontját Ukrajna támogatásáról, az ország potenciális EU-tagságáról, a rezsicsökkentésről és a külföldi pénzek magyarországi befolyásáról. A találkozó fókuszában Ukrajna további támogatása és az európai védelmi képességek erősítése állt, azonban a záródokumentum Kijev támogatására vonatkozó részét Magyarország nem támogatta.

A békepárti különvélemény és az újrarendeződő erőviszonyok

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a véleménykülönbség már nem csak Magyarország és a többi 26 uniós tagállam között áll fenn: „A véleménykülönbség az Egyesült Államok, és az Egyesült Államok által vezetett békepárti országok csoportja és 26 Európai Uniós ország között áll fönt. Mert a dilemma középpontjában, vagy a vita középpontjában az áll, hogy mi legyen, folytassuk a háborút, vagy legyen béke?” Orbán Viktor kifejtette, hogy míg Magyarország három éve a béke mellett érvel, most már az Egyesült Államok is ezt az álláspontot képviseli.

A kormányfő részletesen elmagyarázta a változó nemzetközi helyzetet: „Mi mindig azt mondtuk, hogy legyen béke, három éve mondjuk ezt. A magyarok nem bírják ki a gazdasági következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen. Most az amerikaiak megérkeztek, és ők is azt mondták, amit mi, legyen béke. És ezen dolgoznak.” Ezzel szemben a csúcstalálkozón a többi uniós tagállam egy olyan stratégiát alakított ki, amely a háború folytatását ösztönzi: „Ahelyett, hogy a béke mellett foglaltunk volna állást, úgy döntöttek a többiek, hogy Ukrajnának a háborút folytatni kell.”

A miniszterelnök a NATO-n belüli változásokról is beszélt: „NATO-ban is megváltoztak az erőviszonyok. Az USA békét akar. A második legnagyobb hadsereg NATO-ban a török országé. Ő is békét akar, és mi és a szlovákok is. Tehát a NATO-ban is súly szempontjából a békepártiak vannak többségben. Tehát a NATO-ból sem fog ide pénz érkezni.”

Ukrajna támogatásának finanszírozási kérdései

Orbán Viktor értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai támogatás hiányában hogyan várható eredmény: „Ha három éve zajlik egy háború, ahol Ukrajnát egységesen támogatta eddig 26 európai állam, meg az Egyesült Államok, és így is az oroszok állnak nyerésre a frontvonalon. Most az amerikaiak kiszállnak. Akkor a maradék 26 országnak mitől lesz több esélye arra, hogy sikerre vigye ezt a háborút? Ez egy olyan kérdés, amire nincsen válasz.”

A miniszterelnök súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetett: „Ha azt mondod, hogy valaki folytassa a háborút, akkor valakinek finanszíroznia kell, pénzt kell adni. Az amerikaiak ebből kiszálltak. Most a gatyánk rámegy. Tehát ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra.”

A kormányfő konkrét számokat és példákat hozott fel az ukrán hadsereg finanszírozásával kapcsolatban: „Az európaiak pénzt akarnak adni az ukrán hadsereg föntartására. Ez majd egy 800.000-es hadsereg. Az ukránoknak egy fillérjük sincs arra, hogy ezt finanszírozzák. 800.000 embert tartani fegyverben. Ráadásul Zelenszkij azt mondta, hogy nem is 800.000 kell majd a béke után, vagy a háború után, a békeidejében, hanem 1 milliót kért. Mi európaiak finanszírozunk egy 1 milliós ukrán hadsereget.”

Emellett Orbán Viktor rámutatott, hogy nem csak a hadsereget, hanem az egész ukrán államot is finanszírozni kellene: „Másodsorban Ukrajna, mint állam nem működik. Tehát már nemcsak a hadsereget kellene finanszírozni, hanem magát az államot is finanszírozni kellene. Harmadrészt döntöttünk most, hogy magunkat is kellene, mert a hadseregünk gyenge, a fegyverzetünk gyenge, fel kell erősíteni Európának saját magát. Ez a harmadik nagy tétel.”

Népszavazás kezdeményezése Ukrajna uniós tagságáról

A miniszterelnök bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna uniós csatlakozásáról: „Most Európában egy olyan koncepció kerekedik felül, amely úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy közben tönkreteszi gazdaságilag Európát. Szép dolog a segítség, és az ukránoknak szükségük is van segítségre, de úgy nem lehet őket megsegíteni, hogy közben mi tönkremegyünk. Az Európai Uniós tagság szerintem ma azt jelentené, hogy Európa tönkremegy, benne a magyar gazdaság is.”

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy fontos előre jelezni Magyarország álláspontját: „Fontos, hogy előre jelezzük már most az elején, hogy felelősen erről így most dönteni nem lehet. Egyhangúság kell hozzá. Ukrajna akkor lehet csak az Európai Uniónak a tagja, hogyha minden tagállam támogatja ezt. Nem felgyorsítani kell a tárgyalásokat, hanem minden apró részletet végig kell gondolni. Nincs itt az ideje most annak, hogy felelősségteljesen dönthessünk a tagságról.”

A véleménynyilvánító szavazás lebonyolításáról a miniszterelnök így nyilatkozott: „Éppen arra való egy ilyen véleménynyilvánító szavazás, hogy ezeket a kérdéseket mind végigbeszéljük. Úgy, mint a nemzeti konzultációk idején szoktuk, ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani gyorsan, hatékonyan, mindenki mondja el a véleményét, a kérdés egyszerű, igen, nem.” Hozzátette: „Nem gatyáznék, tehát igyekszem, amilyen gyorsan csak lehet ezt tető alá hozni.”

Ukrajna csatlakozásának kockázatai

A miniszterelnök részletesen kifejtette, milyen konkrét kockázatokat jelent Ukrajna esetleges uniós csatlakozása. Az agrárszektorra gyakorolt hatásról így beszélt: „Ukrajna még nem tagja az Európai Uniónak, de már az ukrajnai és Európa közötti kereskedelmet kinyitottuk. És abban a pillanatban kis híján tönkrementek a gazdáink. Persze nekünk a magyar gazdák fájnak a legjobban, de hát ugyanez a probléma előállt Lengyelországban is és Romániában is.”

Orbán Viktor konkrét példát hozott a mezőgazdasági kockázatokról: „Ukrajnában génmódosított, sokkal lazább termelési feltételek mellett előállított nagy mennyiségű áru jön létre, amit ha rázúdítanak az európai piacra, lenyomja az árakat és a gazdáink tönkre fognak menni. Ez az első dolog.”

A biztonsági kockázatokról a miniszterelnök így beszélt: „A második, hogy mégiscsak itt 800 ezer ember van fegyverben. És Ukrajna egyébként sem a közbiztonságáról volt híres. Tehát egy ilyen ország szabad mozgását lehetővé tenni, egy ilyen ország polgárainak a szabad mozgását lehetővé tenni Magyarországra, aki egy szomszédos ország, ez szerintem felelőtlenség lenne ebben a pillanatban.”

A munkaerő-áramlással kapcsolatos problémákat is részletezte: „És aztán van még egy szabad munkaerő-áramlási probléma is. Magyarországnak jelen pillanatban évente hiányzik 30-40-50 ezer, melyik évben mennyi munkása. Mi ennyit tudunk külföldről befogadni, vendégmunkásként alkalmazni. De nem tudunk százezreket vagy több százezret, ami egy ilyen esetben előállna. Tehát a magyar munkahelyek megvédése is nehéz lenne.”

A rezsicsökkentés megvédése a brüsszeli nyomással szemben

A beszélgetés során a rezsicsökkentés kérdése is előkerült, miután Törőcsik Zsolt felidézte, hogy a 2023-as konzultáción a választók majdnem 99%-a támogatta ezt az intézkedést, mégis az Európai Bizottság annak eltörlését kéri. Orbán Viktor párhuzamot vont a migrációs politikával: „A legélesebb példa, amiből tanulhatunk, az a migráció esete. Ugye a migrációban az történt, hogy szemben az Európai Unióval mi megvédtük a határainkat. Kerítést építettünk, és nem engedtük be a migránsokat. Ezt az Európai Unió mindig is kifogásolta.”

A miniszterelnök kifejtette, hogy Brüsszel évek óta nyomást gyakorol a rezsicsökkentés eltörlése érdekében: „Óriási nyomás alatt vagyunk évek óta azért, hogy a rezsi támogatást törőjük el. Azért törőjük el, mert ugye megsápoljuk a nagy energiacégek profitját, beszéljünk egyenesen. Ha a piac által kialakított árat kellene fizetni a magyar családoknak, akkor a magyar családok sokat fizetnének, és az a pénz pedig az energiacégek zsebébe vándorolna.”

Orbán Viktor számokkal támasztotta alá a rezsicsökkentés előnyeit: „Ha megnézzük, hogy mennyit fizet egy magyar család, mondjuk összehasonlítás kedvéért, azt mondjuk 250 ezer forintot fizet egy évben. Most ugyanezért a fogyasztási mennyiségért, ugyanekkora mennyiségű gázért és áramért, Romániában nem 250 ezer forintot fizetnek, hanem 600 ezeret. Szlovákiában meg 650 ezeret. A lengyeleknél meg 900 ezeret. Tehát ha nem lenne a magyar rezsicsökkentési rendszer, akkor 5-600 ezer forinttal többet fizetne egy évben minden magyar család.”

A miniszterelnök határozottan kijelentette: „Ez élesen szemben megy a magyarok érdekével, tehát itt is ki kell tartani. És miután ezügyben is egységes Magyarország, és a kormány mögött ott van a lakosságnak az elsöprő többsége, ezért ezt a csatát meg tudjuk vívni.”

Árcsökkentési tárgyalások a kereskedelmi láncokkal

Az infláció elleni küzdelem kapcsán Törőcsik Zsolt rákérdezett a nemzetgazdasági miniszter és a kereskedelmi láncok közötti, árcsökkentésről szóló egyeztetésekre. Orbán Viktor így értékelte a helyzetet: „A jó hír, hogy haladnak. A rossz hír, hogy nem elég gyorsan. Néhány kereskedelmi lánc már hozzákezdett az árcsökkentéshez. Tehát vannak boltok, ahol lehet látni, hogy a legfontosabb általunk is megjelölt termékek esetében van árcsökkenés. De ez kevés. Tehát folytatni kell ezt a munkát a miniszternek.”

A miniszterelnök határozottan fogalmazott a lehetséges következményekről: „Én szeretném elkerülni, hogy hatósági eszközökkel avatkozzunk be. Akár az árakat szabályozunk hatósági eszközzel, akár a kereskedők profitját. Egyik se tesz jót hosszabb távon a gazdaságnak. De ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, akkor ezt kénytelenek leszünk megtenni. Még egyszer mondom, az árak nem emelkednek, az árakat emelik. Akik az árakat emelik, azoknak be kell látni, hogy van egy határ, amit nem léphetnek túl.”

A külföldi pénzek szerepe a magyar közéletben

A beszélgetés utolsó szakaszában a USAID források magyarországi felhasználásának feltárásáról esett szó. Orbán Viktor különbséget tett a különböző külföldi pénzforrások között: „Magyarország egy olyan ország, amely örül annak, hogyha külföldről pénz érkezik. A gazdaságban leginkább, mert 41 néhány évnyi kommunizmus után nincs otthon annyi felhalmozott tőke, ami képes lenne jó életszínvonalat biztosítani a magyaroknak.”

A miniszterelnök megkülönböztette a „jó dollárokat” és a „rossz dollárokat”: „Ezért általában, amikor azt halljuk, hogy pénz jött az országba, akkor örülni szoktunk, mert azt gondoljuk, hogy ilyen gyár, olyan gyár, ilyen beruházás, amolyan fejlesztés. Ezek a jó dollárok. Tehát vannak rossz dollárok is, vannak korrupt dollárok is, amik nem azért érkeznek, hogy segítsenek a magyar gazdaságban, hanem gyakorlatilag befolyásszerzés céljával érkeznek.”

Orbán Viktor részletesen beszélt az amerikai befolyásolási kísérletekről: „Az Egyesült Államok sietett a segítségünkre, mert ők maguk fedték föl a saját korábbi gyakorlatukat. Egy kormányváltás volt Amerikában, és az új kormány azt mondta, hogy ne beszéljünk mellé, rossz dolgok is történtek az előző kormány alatt. Az előző amerikai kormány az amerikai adófizetők pénzét arra használta, hogy megvásároljon belőle más országokban újságírókat, politikusokat, álcivil szervezeteket, hogy befolyást vásároljon, és ezért rengeteg pénzt költöttek el ebből a célból Magyarországon is.”

A miniszterelnök kitért a brüsszeli forrásokra is: „Korrupt dollárok nem csak az Egyesült Államokból érkeztek, hanem érkeztek Brüsszelből is. Ennek a felderítését is el kell kezdenünk. A brüsszeli ügy azért felháborítóbb, mint az amerikai, mert a brüsszeli pénzalapokban még a mi pénzünk is van.” Hozzátette: „A brüsszeli esetében az általunk is befizetett pénzből küldtek vissza pénzt arra, hogy befolyásolják és megváltoztassák a magyar kormány álláspontját, mondjuk rezsicsökkentés ügyében.”

A brüsszeli finanszírozás feltárásának nehézségei

A kormányfő elmondta, hogy a brüsszeli szál felderítése nehezebb, mint az amerikai: „A brüsszeli ügy azért nehezebb, mint az amerikai, mert Amerikában kormányváltás történt, jött egy új vezetés, és az tiszta lapot akart nyitni. Itt Brüsszelben a régi vezetés maradt. Akik nem akarnak tiszta lapot nyitni, nem akarják, hogy kiderüljenek azok a stiklik, amiket az elmúlt években megcsináltak.”

Orbán Viktor bizakodóan nyilatkozott a jogszabályok megalkotásáról: „Szerintem a szükséges jogszabályok, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő, az húsvét tájékán megszületnek.” A feltárás várható következményeiről így beszélt: „Akkor sok százmillió forint, vagy sok milliárd forint az kikerül a magyar közéletből, és végre nem a külföldiek egyébként eltitkolt kapcsolatokon keresztül kialakított hangját fogjuk majd hallani a magyar közvéleményben, hanem valóban azok a viták zajlanak, amik Magyarország számára fontosak, és a magyar emberek érdekéből indulnak ki.”

A miniszterelnök erőteljes megfogalmazással zárta gondolatait: „Ma nagyon sok olyan hangot hallunk a magyar politikában, ami mögött Brüsszel van. Hát Brüsszelben vannak a gazdáik, és aki a pénzt adja, az rendeli a zenét. Ez esetben a közvélemény befolyásolását eredményező véleményeket, álláspontokat, politikai akciókat, szervezeteket is, az fizeti, illetve az mondja meg nekik, hogy mit képviseljenek, aki egyébként a pénzt adja erre. Ez egy ismert történet, nincs ebben semmi új. Az a brutális benne, hogy most ilyen kendőzetlenül szembesülünk ezzel a ténnyel.”

Következtetések

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjúból kirajzolódik, hogy Magyarország határozott különvéleményt képvisel több uniós kérdésben. A miniszterelnök szerint a béketáborhoz tartozó Magyarország álláspontja egyre erősödik nemzetközi szinten is, különösen az Egyesült Államok politikájának változásával. Az Ukrajna támogatására és uniós tagságára vonatkozó kérdésekben Magyarország továbbra is a gazdasági és biztonsági érdekeket helyezi előtérbe, amit a tervezett véleménynyilvánító szavazással is alá kíván támasztani. A rezsicsökkentés és az árak csökkentése terén a kormány továbbra is kitart a saját útja mellett, míg a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása és visszaszorítása folyamatban van, ami a miniszterelnök szerint jelentős változásokat hozhat a magyar közéletben.