Ukrajna nukleáris leszerelése

A Budapesti Memorandum történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodás, amely központi szerepet játszott Ukrajna nukleáris leszerelésében és a hidegháború utáni európai biztonsági architektúra kialakításában. E dokumentum révén Ukrajna lemondott jelentős nukleáris arzenáljáról cserébe azért, hogy a nagyhatalmak garanciát vállaltak az ország szuverenitására és területi integritására.

A Szovjetunió felbomlása és a nukleáris örökség kérdése

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Ukrajna váratlanul a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává vált. Az újonnan függetlenné vált ország területén hozzávetőlegesen 1700 nukleáris robbanófej maradt, ami meghaladta Nagy-Britannia, Kína és Franciaország együttes nukleáris arzenálját5. Ez a helyzet komoly biztonsági dilemmát jelentett mind a nemzetközi közösség, mind az ukrán vezetés számára.

Bár az atomfegyverek indítókódjai Oroszországnál maradtak, szakértői vélemények szerint Ukrajna viszonylag rövid idő alatt képes lett volna átprogramozni ezeket a rendszereket. Egy 2016-os amerikai tanulmány megállapítása szerint az ukránok legfeljebb egy-másfél év alatt átvehették volna az irányítást a nukleáris fegyverek felett, ami által a világ egyik meghatározó atomhatalmává válhattak volna5. Ez a lehetőség érthető módon aggodalommal töltötte el a nemzetközi közösséget, különösen a nukleáris non-proliferáció mellett elkötelezett nagyhatalmakat.

A Budapesti Memorandum megszületése és jelentősége

A Budapesti Memorandum néven ismert többoldalú politikai nyilatkozatot 1994. december 5-én írták alá Budapesten, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján9. A dokumentumot eredetileg három nukleáris nagyhatalom – Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – írta alá, míg Franciaország és Kína később kiadott támogató nyilatkozatokkal csatlakozott az egyezményhez.

A memorandum lényege az volt, hogy Ukrajna (valamint Belarusz és Kazahsztán) csatlakozik az atomsorompó egyezményhez mint atomfegyverrel nem rendelkező állam, cserébe pedig a nagyhatalmak biztonsági garanciákat nyújtanak számára9. A megállapodás értelmében Ukrajna vállalta, hogy 1994 és 1996 között teljes nukleáris arzenálját átadja Oroszországnak megsemmisítésre5.

A nagyhatalmak által vállalt garanciák tartalma

A Budapesti Memorandum keretében az aláíró nagyhatalmak a következő kötelezettségeket vállalták Ukrajnával szemben:

Tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását a meglévő határain belül.
Tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége ellen.
Tartózkodnak a gazdasági kényszer alkalmazásától, amely Ukrajna szuverenitásának aláásására irányul.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, ha Ukrajna agresszió áldozatává válik vagy atomfegyverekkel fenyegetik12.

Az aláíró hatalmak tehát lényegében garanciát vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják és másokkal is tiszteletben tartatják Ukrajna területi épségét és politikai szuverenitását. Ez volt az a garancia, amelyért cserébe Ukrajna lemondott a nukleáris fegyvereiről és a nukleáris elrettentés nyújtotta biztonságról.

Előzetes figyelmeztetések és a jelen dilemmái

Érdemes megemlíteni, hogy már a memorandum aláírása előtt is voltak olyan szakértők, akik óva intették Ukrajnát a nukleáris fegyverekről való lemondástól. John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora például már 1993-ban amellett érvelt, hogy Ukrajna jobban tenné, ha megtartaná atomfegyvereit, mivel ezek hiányában sebezhetővé válhat egy későbbi orosz agresszióval szemben5. Ez a figyelmeztetés utólag prófétikusnak bizonyult.

A memorandum jogi státusza kezdettől fogva vitatott volt. Az Egyesült Államok hivatalos álláspontja szerint a dokumentum „jogilag nem kötelező érvényű”, hanem „politikai kötelezettségvállalás”1. A tárgyalások során az amerikai külügyminisztérium jogászai fontos megkülönböztetést tettek a „biztonsági garancia” és a „biztonsági biztosíték” kifejezések között. Az előbbi katonai erő alkalmazását jelentené támadás esetén (hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez), míg az utóbbi csupán a területi integritás tiszteletben tartását írja elő. A végleges dokumentumban az enyhébb „biztonsági biztosíték” meghatározás került elfogadásra6.

A memorandum megsértése és következményei

Oroszország 2014-ben a Krím félsziget annektálásával, majd 2022-es teljes körű inváziójával egyértelműen megsértette a Budapesti Memorandumban vállalt kötelezettségeit. Az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás a memorandum megszegésének minősül, és súlyosan sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását9.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2022-es müncheni biztonsági konferencián felvetette, hogy a jelenlegi körülmények között Ukrajna újragondolhatja nukleáris státuszát, és külügyminisztériumát utasította, hogy hívjon össze csúcstalálkozót a memorandumot aláíró országok között. Az ukrán elnök figyelmeztetett: „Amennyiben erre nem kerül sor, vagy Ukrajna nem kap megfelelő biztonsági garanciákat, az 1994-ben aláírtakat Kijev semmisnek fogja tekinteni”11.

Következtetés

A Budapesti Memorandum megszületésének fő oka tehát a nukleáris non-proliferációs célok elősegítése volt. A nagyhatalmak számára stratégiai fontosságú volt, hogy az új, független Ukrajna ne váljon atomhatalommá, hanem csatlakozzon az atomsorompó egyezményhez. Ennek érdekében vállalták, hogy garantálják az ország függetlenségét és területi épségét.

A memorandum későbbi sorsa azonban számos kérdést vet fel a nemzetközi garanciák értékéről és hatékonyságáról. Az orosz agresszió Ukrajna ellen rávilágított a politikai nyilatkozatok és a jogilag nem kötelező érvényű biztosítékok korlátaira, különösen akkor, ha nincs mögöttük konkrét katonai garancia vagy automatikus válaszadási mechanizmus. A történtek tanulságul szolgálhatnak más országok számára, amelyek esetleg hasonló biztonsági garanciákban bíznának nukleáris vagy más stratégiai képességeikről való lemondás fejében.

Citations:

Discover more from MIvel

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Trend

Társadalom

Gazdaság

Technológia

Kultúra

Társadalom

Politika

Témák

Ukrajna nukleáris leszerelése

A Szovjetunió felbomlása és a nukleáris örökség kérdése

A Budapesti Memorandum megszületése és jelentősége

A nagyhatalmak által vállalt garanciák tartalma

Előzetes figyelmeztetések és a jelen dilemmái

A memorandum megsértése és következményei

Következtetés

Citations:

Like this:

Discover more from MIvel

Trend

Témák

A Szovjetunió felbomlása és a nukleáris örökség kérdése

A Budapesti Memorandum megszületése és jelentősége

A nagyhatalmak által vállalt garanciák tartalma

Előzetes figyelmeztetések és a jelen dilemmái

A memorandum megsértése és következményei

Következtetés

Citations:

Share this:

Like this:

Discover more from MIvel

Kapcsolódó tartalom